Virágzó cseresznyefa

A virágzó cseresznyefa gyönyörű látvány, Japánban a virágnézésnek – a hanaminak – hagyománya is van, mely a 700-as évekig nyúlik vissza. Ugyanis ezt a szokást akkor a Nara korban vették át Kína egyik legjelentősebb császári dinasztiájától a Tang dinasztiától. Ekkor azonban a hanami még csak a tehetősebb japán emberek időtöltése volt. Majd egyre szélesebb körben kezdett népszerűvé válni olyannyira, hogy napjainkban már számos turista keresi fel ebben az időszakban a szigetországot. Az itt honos cseresznye a számos színben megtalálható japáncseresznye. Mely Japánon kívül Kínában és Koreában is egyaránt őshonos.

Virágzó cseresznyefa

Japánban tehát a cseresznye virágzása nemcsak egy szép látvány, hanem magának a kultúrának a része is. Miért is illeszkedik olyan kitűnően a cseresznyevirág a japán kultúrába? A nemesített díszcseresznyefajták nagy része nem hoz termést. Virágai jellemzően rózsaszínűek – a jedói fehér virágot hoz – ötszirmúak, melyek egy sorban helyezkednek el. Legjellegzetesebb tulajdonságuk azonban az, hogy egyszerre hullnak le, még akkor, amikor nem hervadtak el és a falevelek sem sarjadtak ki. Így a fák kopasz ágairól a földre hulló rózsaszín szirmok tömege olyan, mintha koratavaszi hóesést látnánk. Ez a látvány, a legnemesebb, érintetlen formájukban elpusztuló virágok látványa, az élet átmeneti jellegét is szimbolizálja. A cseresznyevirágzás, avagy japánul sakura tehát nemcsak a szép rózsaszín virágokról szól, hanem a kultúra része. A művészetekben, költészetben, irodalomban, kerámiákon is évszázadok óta jelen van.

Japáncseresznye jellemzői

  • A közönséges cseresznyéhez igen hasonló, széles koronájú, 8-10 méterre is megnővő fa. Ám a közönséges cseresznye levelei a végükön egyenletesen hegyesednek, és szélük szabálytalanul durván fogazottak. A japáncseresznye levele pedig a végén hirtelen elkeskenyedik, hosszú hegyben végződik, a levél széle egyenletesen, aprón fogazott és szálkaszerű hegyben végződik.

  • Koronája kevés ágú. Április végén-május elején bontja egy csomóban 3-5-ösével nyíló, szimpla, fehér, bimbóban rózsaszín virágait, melyek nem illatosak, feketés bogyóit késő nyáron hozza.

  • Nedves, humuszban gazdag, középkötött talajba, napra vagy félárnyékba való. A pangóvizet nem tűri.

  • Sok rovarkártevője van! Az alapfajt a kertészetekben nem kapjuk meg. Kitűnő bonsai alap, ezért a magját forgalmazzák.

Számos fajtájuk létezik, melyek szín- és alakgazdasága rendkívül széles. A hófehértől a sötétrózsaszínig sokféle színben pompázhatnak. Ősszel a lombjuk is színesedik, de termést a többségük nem hoz.

Virágzó cseresznyefa hazánkban

Itthon jellemzően a cseresznye szezonban tartanak országszerte Cseresznye fesztiválokat, azonban a cseresznye virágzást is egyre több helyen ünneplik. Nagykörűn, Szomolyán és a budapesti Füvészkertben is évek óta tartanak rendezvényeket ezekben a napokban.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Cseresznye

Vissza a kategória cikkeihez

error: Védett tartalom