Tartalomjegyzék
A cseresznyefa metszése az egyik legfontosabb eleme az eredményes cseresznye termesztésnek. A metszetlen fák kusza ágakat és hajtásokat hoznak, amelyek besűrűsödnek, így a fa terméshozama csökken. Ezen kívül a kártevők és a betegségek is hamarabb és nagyobb károkat tudnak okozni, mint egy jól kialakított ágrendszerű gyümölcsfán.
Megfelelő metszéssel továbbá javíthatunk a megjelenésén, a kondícióján is. A gyümölcsfák nagy részénél alapszabály, hogy a metszés a fa nyugalmi állapotában – azaz tél végén – kell megtörténjen. A cseresznye azonban kivételt képez ez alól, ugyanis hajlamosabb a gombás és bakteriális fertőzésekre, ezért inkább nyár végén szokták visszametszeni. Ez a beavatkozás azonban jellemzően ritkító metszés, mely által a korona szellősebb és a napfény által átjárhatóbb lesz.
Hogyan történjen a cseresznyefa metszése
A cseresznyefa metszésre legalkalmasabbak azok a hónapok, amikor a fák nyugalmi állapotban vannak, vagyis a növekedésük szünetel. A ritkított, levegős koronát jobban át tudja járni a napfény. Ezáltal jobban fejlődnek a gyümölcsök, valamint édesebbek és zamatosabbak is lesznek, mint az árnyékban fejlődők. A nyugalmi időszakban elvégzett visszametszés azonban általában erős visszametszést jelent, amit mindenképpen érdemes tél végére időzíteni.
A tényleges metszés előtt az eszközök fertőtlenítése szükséges. Ezáltal megelőzve, hogy a különböző betegségek esetleges terjedését megelőzzük. Már a fa fiatal korában, a korona kialakításánál javasolt törekedni arra, hogy a korona ágcsoportos-sudaras, illetve orsó forma kialakítású legyen. Ez ugyanis nagyobb számú virágrügyet eredményez, amelyből több gyümölcs tud fejlődésnek indulni.
Amit mindenképpen el kell végezni:
- Az elhalt, vagy száraz ágakat el kell távolítani.
- A keresztben növő vagy sűrűn álló ágakat a törzsig, vezérágig vissza kell vágni.
A gyengén növekedő cseresznyefákat az első években kevésbé kell metszeni, inkább csak a vezetőágak megrövidítése szükséges ebben az esetben tavasszal.
Metszése idősebb korban
A cseresznyefa esetében is igaz, hogy nemcsak a fiatal növényeket kell metszeni, hanem az időseket is, gyakorlatilag minden korban szükség van az alakításra. Ennek az az oka pedig az, hogy metszéssel határozható meg a fa jövőbeni alakja, valamint a gyenge hajtások is ezáltal szüntethetők meg. Az évek során szükséges a karbantartó metszés végzése, amivel a gyümölcsöt hozó és a vázat adó ágak egészségét lehet megőrizni.
A fiatalabb gyümölcsfáknak évente van szükségük metszésre, az öregebb fákat viszont elég két-három évente metszeni. A visszavágásokkal és az oldalágak nagyobb szögben történő alakítása szellősebbé teszi a fa szerkezetét. Ezáltal több napfény jut a korona belsejébe, így a fa hamarabb hoz gyümölcsöt, és a várható terméshozam is nagyobb lesz. A betegségek is jobban megelőzhetők a jól karbantartott, szellős fák esetén. A szellősebb ágrendszer megkönnyíti továbbá a permetezést is, hiszen így akadály nélkül minden ághoz eljut. A sérült, a már letermett, öreg ágakat, hajtásokat is szükséges eltávolítani. A fa tövéből előtörő sarjhajtásokat, illetve a vázágakon megjelenő függőleges vízhajtásokat szintén el kell távolítani, ahogy megjelennek.
https://www.skil-szerszamok.hu/utasitasok-lepesenkent/gyumolcsfak-metszese.html
Vissza a kategória cikkeihez