Tartalomjegyzék
A cseresznyefa betegségei sok esetben hasonlatosak a meggyfa betegségeivel. A cseresznye kártevői és a különböző megbetegedések jelentős károkat okozhatnak. Hiszen károsodnak a levelek, ágak, termések, szélsőséges esetben a teljes fa pusztulását is okozva, melyek ellen védekezni szükséges. A cseresznye nem sok gondozást, törődést igénylő növény, melynek legjobb termőterületei az enyhe lejtésű, melegebb fekvésű, fagyvédett domboldalak. Bár a téli lehűléseket jól viseli, a tavaszi fagyok károkat tehetnek a virágaiban. Gondoskodni kell a rendszeres tápanyagellátásról, valamint a permetezésről és növényvédelmi feladatok elvégzéséről is. A metszés az egyik elmaradhatatlan eleme az eredményes és egészséges cseresznye termesztésének.
Cseresznyefa betegségei – cseresznye levélbetegségei
Nekrotikus gyűrűsfoltosság
A cseresznye és a meggy legelterjedtebb vírusos fertőzése. Még a díszfa változatokon is előfordulhat. Fő ismertetője, hogy a levélen halvány, sárguló, gyűrű-szerű foltok jelennek meg, melyek idővel ki is lyukadnak. A beteg fák egyre jobban legyengülnek, termés mennyiségük csökken. De akár sokkszerű fapusztulás is tapasztalható. A betegség terjedhet a szaporítóanyaggal is abban az esetben, ha az anyanövény fertőzött és a szemzésre szánt rügyet erről veszik. Továbbá terjedhet ültetvényen belül pollennel és a földben érintkező gyökereken keresztül is.
Vírusról lévén szó, a leghatékonyabb védekezés a megelőzés, vagyis az ellenőrzött forrásból származó szaporítóanyag vásárlása, és tünetek megjelenése esetén a negatív tőszelekció. Abban az esetben, ha a fa tüneteket produkál, a vírus ellen már nem áll módunkban védekezni.
Klorotikus gyűrűsfoltosság
Szintén egy jellemző betegsége ezeknek a csonthéjasoknak. Fő tünetei, a leveleken megjelenő halványzöld, sárga foltok, melyek akár a magokon és a gyümölcsön is kialakulhatnak. Érdekessége, hogy a fertőzött fák akár évekig is tünetmentesek maradhatnak. Ha már látható a betegség, akkor is életképes a növény, de a termés volumene jelentősen csökken. A védekezés ellene a fertőzés megelőzésével történhet. Elsősorban vírusmentes szaporítóanyaggal. Ha megjelent a betegség a fát el kell távolítani, ugyanis pollennel is tud terjedni a vírus.
Blumeriellás levélfoltosság
A lombfelületen leggyakrabban előforduló gombás betegség, amikor a levélen jelentkeznek a tünetek, de ritkábban a gyümölcsök kocsányán is. A levél színén apró, 1-3 mm átmérőjű kerek vagy szegletes, lilás foltok képződnek. Először a levél fonák részén a gomba sárgásfehér képletei figyelhetőek meg. Majd a foltok összeolvadnak, végül a levél fokozatosan elsárgul és le is hullik. Szélsőséges esetben akár a fák teljes lombhullása is bekövetkezhet. A fertőzés a fa alsó részében található leveleken kezdődik és fokozatosan halad felfelé. A spórák szóródása általában áprilistól (lombfakadás) júniusig tart. A spórák a vízcseppekkel jutnak a levelekre, így a fertőzésnek elsősorban a nedves, csapadékos időjárás kedvez. A védekezés elsősorban a levelek talajba forgatásával vagy megsemmisítésével történhet. Továbbá vegyszeres védekezés gombaölő szerekkel.
Moníliás betegség
Monilinia fructigena az a faj, amely a cseresznye és meggy súlyos gyümölcsfertőzéséhez vezet. A gyümölcs felületein a sérülésből kiinduló barna rothadás, a felületen körkörös okkersárga penészpárna figyelhető meg. A sérült gyümölcs a fán múmiaként fennmarad és onnan fertőz tovább. A beteg gyümölcsöket fel kell szedni és meg kell semmisíteni a gyümölcsmúmiák és fertőzött növényi részek eltávolításával, valamint a talajba forgatásával. A hajtások és virágok elhalásáért legfőképpen a Monilinia laxa de egyébként a Monilinia fructicola is felel.
Virágpusztulásra leginkább akkor kell számítani, amikor a virágzás során hűvös, csapadékos idő van, ugyanis ez az időjárás kedvez a legjobban a kórokozónak. Szüret előtt gombaölőszer használata lehetséges. A fertőzött vesszőket le kell metszeni, a levágott vesszőket el kell égetni, mert sok fertőző gombafonalat és spórát tartalmaznak. A fákat alaposan meg kell permetezni réztartalmú gombaölő szerrel. Szükség esetén ezt a permetezést később meg is kell ismételni. A kártevők elleni védekezéssel, gyümölcsszúrások elkerülésével is csökkenthető a betegség kialakulásának esélye, valamint jól szellőző, laza lombkorona kialakításával egyaránt.
Cseresznyefa betegségei – kártevők által
A meggy és a cseresznye kártevői elsősorban a cseresznyelégy, a takácsatka, a fekete cseresznye levéltetű.
Mind a betegségek, mind a kártevők ellen elsősorban a szellős lombkorona kialakító metszéssel lehet védekezni. Továbbá nagyon fontos a szaporítóanyag megbízhatósága is.
A cseresznye permetezés nélkül is elfogadható mennyiségű és élvezhető minőségű termést ad. Ám legalább a rügyfakadás után 2-4 hétig mindenképpen érdemes gombaölő és rovarölő szerek kombinációjával permetezni, még ha nem is terhelnénk a környezetet ezzel. Így még a nyáron fellépő kórokozók ellen nem védjük meg a fát és a termés rothadását okozó gombáktól sem, de már ez is több a semminél. Az egészség- és természetvédelmi kockázata ennek minimális.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Cseresznye
Vissza a kategória cikkeihez